Nebula cesta 25868

"Szóképfestmények & versek"

 

 

Murafia próféciája
I.

Vad
Megtöretések után
Ha egy korszak véget ér
Szárnyaszegett
Őrszellem Madaram vállamra telepszik
Sóhajtva megszólal bennem a Múzsa

Messzi rőt réteken fény kaszál
Tűz nyarak üszkén
Hold ezüst fészkén csönd szitál
Magányos Partok alatt
Záporzó könnyeim mögött
Múlt hajója úszik
Álmodón
Mély kék ég alatt távolodva
Vádol
Szívszaggatóan sírva nyújtja felém szívem
Szívtelen
Örvénybe dől
Szélbe dőlve
Én is ledőlök
Vele
Eldöntetett
Beton bölcsőm
Könnyűnek találtatott
Ólomcsizmás idő talpa alatt
Keserű forrás fakadt
Feneketlen fájdalmak hona
Édes nekem
Csak ő maradt hű hozzám
Hűtlenhez
Inal bús éjszemű vad
Márga arcú márna suhanón
Megint megint
Vérvörös szárnyaival meglegyint
Némán rám tátva
Újra és újra
Megkérdi halak nyelvén
Fennakadt fűzszösz vádak árját
Tudja
Megúszni sohasem fogja
Kezek nélkül
Kezelhetetlen igazságaimat
Suttogó folyó
Mély Kútja feltárulkozva
Nőiesen szemérmesen
Megveti kavics ágyam
Habfehér vágyaim nem ő szülte
Hegyek dalolnak érchangon szűz forrásánál
Állok némán
Közelítő Telek dala visszhangzik
Messze
Eljöhetnél
Ha nem menekülnél lélekszakadva
Távoli városba minduntalan
Gyáván haza

2025. december 30.

 

Nekrológ

 

Különös sötétség
Kerepel a kertek alatt
Mint törött szárnyú gólya madár
Beteg mantrájával
Kiverve az Embert
Ami még nem embertelenedett el
Megbomlott agyamban - agyamból
Végleg
Dunctos üvegben
Tartani
Sehol
Sehonnani
Külső Sötétségben
Vagy azon túl

Árnyékában suhan - botoz
Valami
Megnevezhetetlen
Borzalomnak
Szolgája
Lesz az
Vagy
Te
Vagy
Én
Mindegy
Úgy is

Nyomukban halál liheg
Halálos vágtában
Lassít
Megáll
Kivár
Elmosolyodik
Egérutat ad
Még sem
Menekülünk

Minek

Csatlakozom hát az Élő Halottak élhetetlen hadához

Vak fán logó árnyékot altasd el
Sistergi éjszaka
Bal fülembe
Néma imában
Inamba szálló
Férgeknek
Angyaloknak

Elmenők Hada
Feladta a szent őrhelyét

De te maradsz
Ahogy a szavaid
Maradnak igazak
Mindörökké
Ámen

2026. Február 28.

 

Emlékromok

I.

Arany keretben
Elveszett arcod
Ködbefúlt
Otthonunk álma
Hová lett

Minek indultam el megfagyott perceket melengetve
Meztelen
Kérlelhetetlen
Világ
Nem bánt
Velünk kesztyűs kézzel
Tudod
Jól
Húgom
De mond
Vajon
Tarthattam volna valaki más
Tegnapjai terhét
Viselve tövis koronaként
Hajam markolászva
Zész villáma helyett
Szótlan kaszálva bús egeket
Megszégyenítve
Mégis
Újjászületve
Procion csillagfénye
Végre
Eljött
Piros cipőben
Mosolyogva
Lefagyott arcomról
Lesütött
Mosolya izzón vad mélybe
De még se lett vége
És még se
Akkor kezdődött
El
Messze innen

 

Agancsos szél ágaskodik majd vad vágtába kezd

 

2026.Január.9.

 

Gondolatok egy padon

 

Álmom
széttépte alkony
Titkom
feltárta
vakon

látom
Szúette padon
Bolygóm
zápfoga
darálja napom

2026. január 28.

 

Olyan szépen aludt, mint egy halott

 

Olyan szépen aludt, mint egy halott.

 

Többé nem nézett rám,

Csak a képek a falon,

Meredtek rám, vakon.

 

Olyan szépen aludt, mint egy halott.

Biztos valami szépet álmodott.

 

2026. február 23.

 

Hová tűnt mind mi eltűnt?

 

Tűnő idő merengő szent mában,

Hová tűnt mind mi eltűnt?

Múló idő eltűnő bús tájban,

Hová lett mind mi elnyűtt

Minket, idő lélegző kútjában,

Megkerül mind mi eltűnt?

 

Felidézni álmokat szent éjben,

Hová tűnt mind mi eltűnt?

Elrejteni arcomat holt térben,

Hová lett mind mi elnyűtt

Minket, idő torz vonat füstjében,

Megkerül mind mi eltűnt?

 

Őrlő idő lebegő szent mában,

Hová tűnt mind mi eltűnt?

Zúzó idő nem múló honában,

Hová lett mind mi elnyűtt

Minket, idő húsevő poklában,

Megkerül mind mi eltűnt?

 

2023.II.6.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Nebula cesta 25868
Balaton János Poey oldala - © 2008 - 2026 - balatonjanospoey.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat