Ne húzz ujjat a Pokol Fűtőjével
"Álmok és rémálmok"
A GYÁR
Lám
A döglött disznó alatt nem döng a föld.
Harsány visítása nem trombitálja föl Moslék Birodalmát.
Az ól, a menedék Velős Csont Tanya, meghunyászkodik a vágóhíd árnyékában.
Ez a rémálom lét ára.
Másfele nézek.
Ott fenn a dombon egy erődszerű gyár áll.
De ha közelről megnézem egy szeméttelep csak, ásító bűzös kloáka.
Kidőlt betonkerítés mögött csontok és roncsok.
Döglött betonkeverő,
Acélmarkoló fej vicsora ferdén
Hegy magas penészes papírpénz halom ragacsban
Félig feldőlt rozsda rágta trón.
Tátó meszesgödör.
Madármúmia lóg az égből.
Lám
Könnyű kis tolvajlásnak indult,
Paradicsomnak,
Mégis
Pokol Tornácává lett.
Vajon mi történhetett itt?
Mi ez az bűzölgő-enyészet, rom-kombinát?
EZ A GYÁR.
Itt gyártották tonnaszám a hazugságot.
Mérték számolatlan.
De vége.
Esteledik.
Közeleg a holnap.
A bemocskolt múlt csontjai, a megtisztult jövő humusza.
2020.III.19.
Kár hogy elmúlt…
Ugye emlékszel még, hisz’ nem volt túl rég,
Ó, micsoda Idők voltak, én úgy vissza mennék.
Az Isten Tenyerén, éltünk, te meg én,
Ó, Régi Szép Idők, ugye annak idején
De nem panaszkodom, mert biztosan tudom,
Hogy te majd vársz reám, odaát a Túlparton,
És most felteszem, a kedvenc lemezem,
És töltök egy pohárral, neked és nekem.
Ugye emlékszel még, hisz’ nem volt túl rég,
Mikor először hallottuk az igazi jó zenét.
Ami felszabadított és erőt adott,
Igy majd könnyebb lesz az életünk, mondtad, és igazad volt.
Mert a zene rólunk szólt, meg a szabadságról,
Mert nem csak egy tánc, a Rock’n’Roll
És most előveszem a kedvenc könyvem,
És felolvasok egy verset, neked és nekem.
Ugye emlékszel még, hisz’ nem volt túl rég,
Hogy micsoda szelek támadtak felénk.
A dal már nem rólunk szól és nem a szabadságról,
Barátom, ezek már nem tudják, hogy mi a Rock’n’Roll.
A pénz megistenült az idő betelt,
Mi jókor születtünk, még nem a gép nevelt
És most előveszem a kedvenc hangszerem,
És eljátszom ezt a dalt, neked és nekem.
Kár, hogy elmúlt, a múlt,
Hiába siratod, vissza nem hozhatod,
Már mindent odaadott, amit csak tudott,
A múlt, elmúlt.
2022.02.07.
Valahogy
Valahogy fel kell ébrednem a rémálomból
Valahogy vissza kell találnom önmagamhoz
Valahogy ki kellene szállnom a rémfilmből
Valahogy fel kellene állnom a fotelből Valahogy ki kellene kapcsolnom a tévét
Amíg még érzem a Szabadság ízét.
2021.Xi.15.
Emlékek görgetege
Látod, fiam a Nagy Idők lassan lejárnak,
Hazatérnek a Vagabundok, kik valaha,
Oly nagy vidám s bátran járták a folyót, dúlták e szent tájat.
Ím, láthatod, nincsenek már sehol, kerek - e világon,
Elhajóztak mind görbe hajóikon, messze, fényes Égi Tájak felé.
Esteledik idelenn a parton.
A lenyugvó nap aranya megcsillan a folyó domború hátán,
Sugaras nyomában feltámad és sóhajtozni kezd a hűs folyami szél.
És szól.
Én a szél, és testvérem a folyó, benne a surrogó hídlábak, a fenéken gördülő kövek, meg a víz hátát csapkodó faágak, és te, aki itt bujdokolsz, e vidéki kocsma kerthelyiségben, mesélnek csak véget nem érő történeteket a letűnt hősökről, konok, tudomást sem véve, se éjjelről, se nappalról, se a múló időről.
Megérdemled, de megkérdem.
Hol hallgat most Kőszikla Pál, kinek arca már mohos kő?
Hol harsog most Pepe Kapitány, kinek szava már dübörgő ár?
Hol nevet most Gringó, kinek mosolya már sodródó napfény pászma?
Hol füstölög most Kis Karcsi kinek kacaja már csikorgó kavics?
Hol poharazgat most Daru kinek karja már mohos égerderék?
Hol elmélkedik most Norbi kinek szeme már távoli hídfény?
És hol morcog most Jimmy Hammond kinek ujja már égre intő kutyorfa?
Hűek a halálban a jégszívű halott szeretők. - mormogom csak úgy magam elé. De válasz nem jön, csak a néma csönd.
Este van. A kocsma bezárt. Visszaindulok a táborba. Útközben hallom, ahogy egy vadállat üvöltözik-szűköl a távolban. Megállok. Remegő kézzel a könnyeimet törölgetem, mert jól tudom, hogy nem állat ez, mert ilyen állat nincsen, se szelíd, se vad. Ilyen félelmetes hangja csak a félelemnek van. Ilyen fájdalmas hangja csak a magánynak van. Ők üvöltöznek, jajveszékelnek, ott messze a távolban, majd egyre közelebb hozzám, a rám boruló éjben, a sötétségben.
2021. Augusztus
A Ripacs
Láttam, az embert kifordulni önmagából,
Minden Művészetek Prófétájának
Álcázott szörnyeteg martalékaként.
Hallottam, minden hazugságot,
Amit igaznak és emberinek hirdettek ki,
Istent temetve, sírva és nevetve,
A hamis könnyektől ázó pokoli deszkákon
Láttam a zöld delejt,
Ahogy a hazugság uszály úszott a műfényben.
A jód lux lámpák alatt a beteg hiúság táncolt,
És kéjelegett,
Árulva és elárulva, önmagát, őrült - szemérmetlen.
Hallottam, ahogy, az önző én
Mézes szavakkal ámít, becsapva mindenkit.
Az igazság fekete-fehér, nem elég színes, - szavalta.
Kukába vele!
Vagy fessük, ki mint egy bohócot,
Ó mily nevetséges!
Színpadra vele!
Mit nekem, Emberfia, Kozmikus rang?
Öngyilkos szerep,
Szemétre vele!
Helye nincs e megszentelt deszkákon.
És
Láttam, a rothadó, felbomló művilág görcseit,
Festett fekélyeit, a kínpadon kéjelgők arcán,
Ahogy közönség bódult masszája,
Fekete misével ünnepelte a szemfényvesztést.
És hallottam a végszót, hogy:
Mephisto Uraság!
Ez ám a mulatság!
Tisztelt nagyérdemű!
Jön a feltámadás-ráadás!
Ámen.
De csak a művilág-szörnyetege támadt fel,
Nagy csindarattával,
A mindenre kapható hamis próféta,
A Ripacs,
Aki a zsinórpadlás-katedrális,
Beton szarkofágjáig emeli a hazugságot,
A Földi Pokol színpadán.
2021.I. 28.
A hazugság a világ valutája
Emberarcú bárányok masíroznak,
A Megvásárolható Álmok földjén,
Gümő fogaikat kivillantva,
Bégetve és mosolyogva,
Az „Életem”- című rémfilmben.
A Világ Gyár Húspiac reklámarca,
A Gyengéd Mészáros,
Álmokkal operál, álmodban is öl,
Ébren is öl,
Nem menekülhetsz, álmaid elöl.
Igazán akarod, hogy az álmaid valóra váljanak?
Igazán akarom.
Garantáltan,
Mint egy filmben, gyengéden
Átkarol, és máris véged.
Báránykám,
Nem te, hanem ő a főszereplő,
Hiszen a Pokol Fűtője ő.
Az emberarcú bárányok
Tömött sorokban menetelnek,
A kielégítetlen vágyak, mint a sav marnak,
Nógatnak és hajszolnak,
A vágóhíddá lett földön,
A gondtalan jövő felé,
A vanból lett nincs felé.
A Hazugság Mocsár befogad, majd szorosan átölel.
Vége minden kínnak,
És ők boldogan sírnak.
A Húskombinát Gépezet ritmikusan tát,
Majd rág,
A fogaskerekek csikorognak,
És mint a díszletek csillognak.
Ugye ez már egy másik világ, ez egy másik álom?
Igen.
Csiklandoznak a reklámok
Nem várhatok.
A hazugság a világ valutája.
2021.IX.6.
Az utolsó blues, az első tangó
„Fennköltészet”
Az utolsó blues, az első tangó,
Amit a Szabadság Angyalával táncolsz
Olyan fájdalmasan gyönyörű,
Mint az első találkozás csókja,
Felejthetetlen,
Nem evilági mosolyod,
Felejthetetlen,
Vak madárként röpködő kezed,
Felejthetetlen,
Titkos világod,
Érinthetetlen.
Te és én,
A Földre bukott angyalok,
Tánccal búcsúzunk e börtönné lett világtól,
Lelketlen hóhéroktól, lelkes kínzómesterektől.
Valaha szerettünk itt időzni, vakok közt félszeműt játszani,
Élni, halni, megszületni és megint élni,
S megint halni, s megint csak megszületni.
De vége már,
Másképpen süt le ránk a Nap.
Az utolsó blues, az első tangó,
Az Isten hozzád,
A zsákutcában végződött világunknak,
Az eltévedt álmainknak,
Hazugságainknak,
Önzőségünknek,
Könnyeinknek,
A Büntető Bolygónak,
Az Önkéntes Pokolnak.
Az utolsó blues, az első tangó,
Áldozat,
Az új vallás dala,
Felébredt éberség,
Szentség.
Háttal a Holdnak,
Arccal a Napnak,
Vége az álomnak.
Az utolsó blues, az első tangó,
Kezdő tánclépéseivel,
Lehullottak a hamis díszletek
És vakítóan világos lett,
Ahogy a végtelen dallam félresöpörte,
Lelkünk ablakairól a sötétítő függönyöket.
Vége a Kozmikus Hazugságnak,
Vége az öncsalásnak.
Szabadok vagyunk.
Kitáncolunk ebből a börtönből,
A világból.
Te és én
Táncolunk a szent dallamra,
A bluesra, a tangóra,
Ami örökké szól értünk,
Már nem csak belül,
Hanem kívül is szól, mindenütt.
Mi vagyunk a szent táncosok,
A megszabadult rabok.
Az utolsó blues, az első tangó,
Nyitány,
A megronthatatlan új létezés első lépése,
A zenébe öntött ima,
A szabad, öröklétű szellem,
A földre sújtott rablélek szent násza,
A megszabadult teremtés himnusza.
2021.IX. 21.
Sárga Halál Hold
Rossz lukat lőtt lábak
Füst vakít, füst szorít
Kába percek állnak
Álnok Tél gombolyít
Szelet vet vén fának
Dühe zúg, felsikít
Árny honába Napnak
Szárnyal, ver valakit
Zsarnokság zápfoga
Bűn-őrület zaklat
Nincs, ki meggyógyítsa
Vak holdkóros Holdat
Méltatlan gaz idő
Ősz eb furulyázik
Országnyi temető
Némán sóhajtozik
Pókhálós csend kuksol
Idő görnyedten vár
Körmös versben vádol
Maholnap késő már
Rossz karikalábak
Szó vakit, csend szorít
Sárga halál Holdnak
Világa megőrjít
2023.I.17.
Sír felírat
Bár szelek cibálták undok
De kitartott végig, konok
2023.III.20.
Végén
Lám azért csak megcsaltatok
Ti messze látó álmaim
Végén csak ködbe vesztetek
Ti napsütötte napjaim
Halál ül már szívem mélyén
Átölel majd utam végén
Csend zenél vak világ végén
Támad messzi Sehonnanból
Hold leskel zöld lidércfénynél
Eső hull a csillagokból
2023.IV.28.
Haláli ebéd
A lépcsőn
Halkan lépdel
Míg a halál
Megebédel
Lelfelé
Baktat némán
Éhhalál csont
Tányérján
2022.I.5.
Sirám
Jaj, megvénült Idő
Tajtékos dühöngő
Vakuló szemedben
Rettenetes percek
Sírása méhedben
Csöndedre ébrednek
Örökre elvesznek
Jaj, megvénült Idő.
2023.III.29.
Helyzetem
Szárnyaid
Lerontó
Nappalt
Faló
Köd
Álmaid
Sirató
Gaz dalt
Játszó
Csönd
Sötétség
Megőrjít
Fényesség
Meggyógyít
2023.III.20.
Mert az álmokon múlik
Falra tapadt gazos borostyántól
Ló szügyforma salétrom folttól
Fordulj jobbra
Mert az álmokon múlik,
Csak
Az álmokon múlik
2022.X.28.
Még jó, hogy ez csak álom
Még jó, hogy ez csak álom.
Bár álmodhattam volna szebbet is.
2022.IX.27
Internet érdeme
Hogy mi az Internet érdeme?
Itt még a legkisebb szellemi erőfeszítések sem sikkadnak el. Öröklétre ítélnek, - nem mintha megérdemelnéd.
Hendrix
Ugye teljesen elégetsz
Ha belül már kínnal égek,
Tudom, minden kínt elégetsz
Mágusa tüzes Zenének
2023.IV.6
Soproni mondóka
Kő kövön
Kövön kő
Öl ölön
Ölön ő
Nap fiú
Égi pamlagon
2023.III.30.
Sopron
Sopron,
Mohos
Arcú
Idő
Keze
Elér-e?
Kő rom
Baljós
Árnyú
Felhő
Velem
Sodor-e?
Messzeségbe
Engem, ki
Mélybe hulltan,
Elvadultam
Álmaimban.
Sopron,
Idő
Kő rom,
Oroszlán,
Alpokalján,
Szolgáld föl a Napot,
Roppant pajzsodon.
2023.III.30.
Sopron esőben
Városnyi csend
Csepereg,
Hanság láp felgerjed,
Színtelen festmény
Könnyezik,
Álom ébredezik.
Sopron.
Kő madár,
Kőszfinx fészkén,
Nem kérdi neved,
Vándor.
2023.III.31.
Tavasz
Csend virágzik még arcomon
Pedig közel már a Tavasz
Még szél hintázik karomon
Fagyszeles Tél a vén kopasz
Tó megdermedt lehelete
Zúzmarát szór ősz hajamba
Jég Király végrendelete
Bele marva ránc arcomba
Teles-fagyos bűneimet
Fény eső veri, lemossa
Ős arcom beletemetve
Fény ízű vakító sírba
Pribékem heves Tavaszom
Felforralod deres lelkem
Ahogy ősz fejem siratom
Kivirul veled vén szívem
2023.III.20.
Távolban
Neonfény pislog
Koldus imbolyog
Lépte szél tépte
Távolt elérte
2023.V.3.
Táncolj, nekem
Egyetlenem
Táncolj nekem
Táncod széllel
Nappal, fénnyel
Holdas éjjel
Gyógyír legyen,
Egyetlenem
Táncolj velem
Vén fejedre
Szél zenésze
Szemem fénye
Áldás legyen
2022.XII.15.
Vasi Időjárás Jelentés
Már megint lefele esik
Rába híd vasbeton trónján
Kan disznó éktelenkedik
Már megint lefele esik
Már megint felfele esik
Vasi kocsma söntés pultján
Öreg Felhő dülleszkedik
Már megint felfele esik
Már megint oldalvást esik
Templomtorony óralapján
Bokros idő tamáskodik
Már megint oldalvást esik
Már megint félsódér esik
Rozsdás vasgém fűzfa boglyán
Rába árja höblenkedik
Már megint félsódér esik
Már megint alá föl esik
Árvíz presszó roggyant padján
Szép lassan rám esteledik
Már megint alá föl esik
2023. február 22.
Szofi eső előtt
Tán nincs semmi,
Senki, ami, aki,
Lemoshatná
Az út porát
Ránc arcomról,
Kivakarná
Hű árnyékom,
Lábnyomomból.
Se hűs eső,
Se szerető,
Kristály könnye
Kavics-ékkő
Sós eső íz,
Megszentelt víz,
Szél ki hozott,
Szél ki el visz.
Lámpásom
Csillagfény
Italom
Csillagbor
Takaróm
Csillagpor
Lidércfény
Éjfélkor
2021.
Tanács
Nem könnyű megtalálni valódi önmagad.
Majd ha meg is találod, meg is kéne tartanod.
Persze, minden áron el akarják majd venni tőled.
A Földi Pokol nem tűri az Önazonosságot, a Szabadságot.
Ezért élj rejtve, mint bölcs az erdő mélyén.
Hiszen erdő ez, beton dzsungel, lélekölő, szív törő.
Hát övezd fel kincsedet bölcsesség-erővel, Önmagad,- ebben a szegény becsapott, láncra vert Világban.
2022.VII.20.
A Nagy Kutyaütés Vadász Kiállítás
„Űrhajó Napló részlet”
1.Vonatkozó Űrhajó Lábjegyzet
Hazugság prófétai
Csillagközi sebességgel
Valahonnét a Kuiper Övezet mögül
Egy negyed parszekkel
Hazudják le
Vak Sötétségig
Kis Szent Fényecskét
Ami még éltethetne
Velünk együtt
Pár gellert kapott Inter Stelláris Ufót
Mars Arc
Malac Arc
De inkább csak együtt haldoklunk
Kozmikus Tudatlanság Tengerében fuldokolva
Tátogó emlős kopoltyúsok
Sohasem látott partokra vetetten
Csak az Inter Galaktikus Sebességgel Táguló Hazugság Kozmikus Agyon Verőfény vakit és kábít rendületlen
„MIÉRT” Fekete Lyuk vonzásában
ŰRKUKA
2.Vonatkozó Űrhajó Lábjegyzet
Tömeg? Az van.
Míg el nem éri a Sötétség Sebességet, semmibe véve a fizika törvényeit.
ŰRKUKA
3.Vonatkozó Űrhajó Lábjegyzet
Hazugság Piramis, Átverés Űrállomás
Szörnyszülöttek Vezérkara:
Kétnyelvű & Társai
Elme Irtó Önkéntesek, Önkéntelenek
Kezére, illetve tönkre jutottunk
Nappal
A Bolygó halott
Szellemileg lakatlan
Televízió - Éj
Bombázzatok még
Interaktív játék
Atomvillanásban sütkérezhetünk – időjárás jelentés-fejlövés
Amúgy
„Dalolva mentek csatáról-csatára” – szoborcsoport megnyitó Ünnepség
Kutyaszív Párt és a Víg Mészáros Téeszcsé
Felemelkedése, tanulságos története, és így tovább
ŰRKUKA
4.Vonatkozó Űrhajó Lábjegyzet
A Nagy Kutyaütés Vadászkiállítás & Hungarycum(i)
Agancsos Tolvajok & Hasonszőrűek,
Kapafog Dohány Klub & Hamis Pénz Verde és Mosoda
Fenntartható Fejlődés Szeméttelep
Minden emberi település fölött lebegő Fatengelyes Vetítési Alap Luftballon
Döglött Keselyű Nemzeti Park
„Bio robotok Előre!”- Akciócsoport és Döbrögi Képző Parlament
Rozoga és Társai Hazugság Gyár
+ Megfigyelés & Titkos Hátsó Fertály Árnyékszék,
Adó Kínzó Kamara Hivatal + Ön Akasztó Fa Iskola,
Államilag Garantált Pech Széria
NEReménykedjetek!
De
„Senkit sem hagyunk az árok szélén guggolva, papírok nélkül"- Holdról is látszik szlogen géniusza
A Kis Testvér
Figyel lankadt-lankadatlan
Figyel egy arasszal a radar képernyőjén a légypiszok alatt
Figyel az Ország Sírhalom Konténer fölött
Figyel és ásítozik, majd együtt érzően vakarózik az alávaló alattvalókkal
A Fatengely nagylassan fordul egyet
ŰRKUKA
5.Vonatkozó Űrhajó Lábjegyzet
„Made in Hungary” feliratú űrszemétbe ütköztünk
Zuhanunk
ŰRKUKA
2022.IV.8.
Kárpát - medencei üvöltés 1#
Láttam Ázsia és Európa szeleit végigsöpörni a meghasonult országon, Május Idusán 1990, Nyál és szemét, majd játékpénz eső esett a komor égből, A benzinfüst felhők elsírták magukat a főváros fölött, Szutykos könnyeikkel kijelölve Eurázsia határát.
Láttam a tarra vágott valaha volt erdők között, Hogy dobálta magát az Új Feudalizmus kéjesen, Számolták a Júdás Pénzt álszent arccal, Az Ország Disznóóljában, Elárulták-kiárulták Európa és Ázsia Ócskapiacain, A Legvidámabb Barakkot, Kutyának sem kellett népet meg sem kérdezte a sok Pártos Kufár.
Láttam, a hazugság esőt ömleni tovább, éjjel és nappal, Mint a vizelet, elmosva mind a gátakat, Múltat és Jövőt bedarálta a Fatengelyes Parlament, Sírva – nevetve, mártír Arccal a Napnak, boldog-boldogtalan, Világgá ment, amíg lehetett, Az idő megtorpant és visszafordult az országhatáron.