Filozófiám

Az általam kigondolt (fejlesztett) filozófiai rendszerek:

"Vanizmus"

A Vanizmus alapja a "van".
A "van" hozadéka a "lesz" és a "van" előzménye természetesen a "volt".
Mit jelent mindez?
E kérdésre a válasz a Vanizmus alaptételében nyugszik.
Az axióma pedig így hangzik:

"A semmiből nem lesz valami."

Mi következik ebből?
Hogy a "valami" mindig is volt, lesz és mondanom sem kell, hogy van.
Persze feltehetnénk a kérdést, hogy mi volt korábban, tehát a "voltban"?
Mi sem természetesebb, hogy a "van" volt a "voltban".
És hogy mi lesz a jövőben, illetve a "leszben"?
Természetesen a "van".("van" lesz a "leszben").
Így tehát teljesen mindegy, hogy a múltban vagy a jövőben tartozódunk, mert csak is a "van"- ról volt, lesz, van, pillanatnyi tapasztalásunk.
Tehát tisztára felesleges olyan fellengzős kijelentéseket tenni, hogy: Legyen! - amikor már van.
Ha valakinek még most sem lenne világos, elmondok egy amúgy közismert tanmesét, talán ebből megérti a Vanizmus lényegét.
"... A tiszavirágok mondják a harcsának:
- Nem is igaz harcsa, hogy van olyan, hogy tél...
- A ti tiszavirágnyi életetekben persze hogy nem lesz, de az enyémben igen is hogy
Van."
Miről van itt szó? Miről szól a tanmese?
Természetesen nem csak a "van" lokális felülkerekedéséről a "lesz" felett, hanem a "van" transzcendentális felülmúlásáról a "van" felett.
Hiszen a harcsa is már régen halcsonttá aszalódott már az iszapban, amikor a "van" még ezek után is közömbösen csak van.

 

II.

Kérdezte minap tőlem egy tanult barátom, miközben két üveg bor társaságában a "fagyi por kozmogónia-elméleten" töprengtünk, hogy:
- De lesz - e a valamiből semmi?
Hogyan? Hiszen a leghétköznapibb esetben is energia lesz az anyagból. - mondtam.
- Az energiából meg anyag - motyogta bele a poharába tanult barátom.
Így értheted meg a "van" lényegét, vagyis a "volt - lesz" látszólagos körforgását a " Vanban ".
Ezen kijelentésemet hosszú csend követte, amit csak a poharaink csilingelése, borbugyogás majd ritkán, de tényleg csak ritkán, elégedett szuszogásunk tarkított - vagy hogyha így jobban tetszik - szakított néha félbe.
Ekkor barátom feje a nem titkolt örömtől karaláb - lilára változott. Nagyot húzott a poharából és aljas hangon megkérdezte:
- Van szóda?
Nincs. - válaszoltam.
Összekapaszkodva, ide-oda gurogva, röhögtünk az asztal alatt.

 

 

 

A Vukizmus

 

A Vukizmus valójában egy viselkedésmintává kiforrott filozófia, oka praktikus-hétköznapi.
Ebben a világban annyi okos (hülye) van, hogy valahogyan védekezni kell az embernek ellenük.
De nem veheted fel a kesztyűt percenként, mondjuk a buszon hazafelé vagy a közintézményekben, a munkahelyről már nem is beszélve.
Ki kellett találnom valamiféle viselkedésmintát, ami a filozófiai meggyőződésemre támaszkodik, mielőtt megőrjítenek, vagy ne adj, Isten börtönbe juttatnak.
Hosszas töprengés után, a televízió előtt unalmamban jógázva, egyszer csak megvilágosodtam. A beavatást vezénylő mester nem volt más, mint a csillagok háborújának kedves, szőrős mamlasza, illetve jetije: Csuby, más néven Csubakka.
Ez az!
Hülyének kell tetetnem magamat és akkor nem várnak el sokat majd tőlem. Kevéssel is beérik. Hiszen ez csak egy nagy mamlasz.
(Hagyja már főnök! Nem látja, hogy ez egy félkegyelmű - egyszerű, de ide a portára tökéletesen megteszi.)
Azóta nem várnak el tőlem sokat és békén hagynak.
Tehát bátran kijelenthetem: a Vukizmus működik.
Tetszik nekem a vuki.
Az nem lány? Nem vuki lány?

 

Oldal: Filozófiám
Balaton János Poey oldala - © 2008 - 2024 - balatonjanospoey.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat